Köt szó jelentése
köt (ige)
Odaerősít egy helyre úgy, hogy ne essen le, ne nyíljon szét, ne mozduljon el onnan az odarögzített tárgy, dolog.
Az asszony szárítókötelet köt két fa közé, hogy ki tudjon oda teregetni. A tengerész a súlyt a kötél végére köti. A huszár a lovát a kerítés oszlopához köti. Az anya jó szorosra köti a kisfiú cipőjét.
Eredet [köt < ómagyar: köt < ősmagyar: köt < dravida: kattu (köt)]