Költemény szó jelentése
költemény (főnév)
1. Verses irodalmi mű, amely művészi formában főként írója személyes érzelmeit vagy más témát a hozzá fűződő személyes érzelmeken keresztül ábrázol.
A költemények kevésbé népszerűek, mint a regények. A jó költemények az olvasójukból is személyes érzelmeket váltanak ki.
2. Kitalált dolog, költött, valótlan esemény.
Az újsághír, ahogy közzétették, költeménynek bizonyult. A fiú a féltékenykedő barátnője kérdésére egy költeményt ad elő, hogy hol és kivel volt előző este, amikor nem vette fel barátnője hívását.
Eredet [költemény < költ + -emény (főnévképző)]
