Kófic szó jelentése
kófic (főnév)
1. Haszontalan ember; hitvány, erkölcsileg értéktelen fickó.
A lány udvarlójáról kiderült, hogy egy kófic. A kófic a haverjaival együtt egész nap csak kódorog.
2. Haszontalanság, semmiség; jelentéktelen, értéktelen, apró-cseprő dolog.
Az üzletembernek nincs ideje holmi kóficcal foglalkozni. A férj szemében a feleség csupa kóficra költötte a pénzt a vásárban.
3. Rossz ízű leves, amit gyorsan kotyvasztanak össze.
Az asszony vacsorára csak egy kis kóficot főz. A férfi elhúzza a száját az eléje tett kóficra.
4. Népies, régies: Vízben főtt pépes kása, gabonamagból készített étel.
A kófic a szegények eledele volt. A kófic ma egészséges ételnek számítana, például a benne levő sok rost miatt.
Eredet [kófic < középmagyar: kófic, kófitty (kotyvalék, moslék) < lásd: kótyomfitty]
