Késel szó jelentése
késel (ige)
Kézi vágóeszközzel megszúr; verekedés közben nyeles acélpengével sebesíti meg az ellenfelét.
Börtönbe került a verekedő, aki késelt. A züllött kocsmában előfordul, hogy késelnek.
Eredet [késel < kés + -el (igeképző)]