Kártérítés szó jelentése
kártérítés (főnév)
Jogi: Anyagi kárpótlás; szándékosan vagy gondatlanságból okozott, vagy balesetkor bekövetkezett kár jóvátétele, megítélt értékének megtérítése, illetve az ilyen címen fizetett pénzösszeg.
A légiutas kártérítést követel az elveszett csomagjai után. A biztosító kártérítést fizet a károsultnak. A bíróság kártérítést ítél meg a kárvallott számára.
Eredet [kártérítés < kár + térít + -és (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2012. március 23., 12:58