Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Káricál szó jelentése

káricál (ige)

1. Népies: Madár, tyúk hangot ad ki; madár hosszan, vontatottan, vékony, rekedtes hangot ad ki.

A gazdasszony láttán a tyúkok káricálnak. A baromfiudvarban a tyúkok békésen káricálnak, kapirgálnak. A vadász felkapja a fejét, mert meghallja, hogy a közelben egy fácán káricál.


2. Átvitt értelemben, népies: Sokat fecseg egy ember, rendszerint nő, gyerek; sokat locsog, haszontalanságokat beszél; karattyol.

– Ne káricálj már annyit! – szól rá az asszonyra a férje. Az asszony azonban elengedi a füle mellett a kérést, és tovább káricál.


Eredet [káricál < kár (hangutánzó) + -icál (főnévképző)]


Lezárva 7K: 2012. március 21., 14:27





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)