Kárhoztat szó jelentése
kárhoztat (ige)
1. Egy személyt, közösséget szidalmaz; egy gonosz vagy helytelen tettéért átkoz.
A bajba jutott ember a hivatalt kárhoztatja. – Ne engem kárhoztasson, én csak a kötelességemet végzem – mondja a végrehajtó a fizetésképtelen adósnak.
2. Hibáért megró, korhol, okol, hibáztat egy személyt vagy közösséget egy bekövetkezett kárért, bajért.
A beteg a rosszabbodásáért az orvosokat kárhoztatja. Az igazgató a kevés bevételért az eladási részleget kárhoztatja.
3. Egy kellemetlen állapotba juttat, kínos helyzetbe, nehéz viszonyok közé kényszerít, ennek elviselésére ítél egy személyt, közösséget.
A súlyos betegség tehetetlenségre kárhoztatja az embert. Az anyaghiány leállásra kárhoztatja a gyárat.
4. Vallási: Kárhozatra ítél; bűnös lelket örök szenvedésre, pokolra juttat.
A kereszténység szerint Isten a gonoszokat örök tűzre kárhoztatja. Az utolsó ítéletkor következik be az, amikor a rosszakat örök pokolra kárhoztatja az Úr.
5. Régies, elavult: Kísértésbe hoz, bűnre csábít.
A csábító nő hűtlenségre kárhoztatja a családos férfit. Az édességek látványa nassolásra kárhoztatja a fogyókúrázót.
Eredet [kárhoztat < kárhoz(ik) + -tat (igeképző)]