Kápa szó jelentése
kápa (főnév I.)
1. Nyeregfő; a nyereg vázának elöl és hátul kimagasló, a lovas biztonságos ülését lehetővé tevő része.
A lovas a kápához köti a tarisznyát. A kapitánynak díszes, faragott kápája van.
2. Lószerszám rész; a kocsiba fogott ló szerszámának a ló hátán fekvő, belül párnázattal bélelt része, amelybe a gyeplők befűzésére karikákat csavarnak.
A kápa nem töri fel a ló hátát. A kápába fűzött gyeplő megfeszül, ahogy meghúzza a kocsis.
3. Vékony vasnyelvecske a patkó külső részén, amelyet patkoláskor a pata falára hajlítanak.
A patkolókovács a kápával is rögzíti a patkót. A megkopott kápájú patkót ki kell cserélni.
4. Zene: Vonón alul levő, fogantyúszerű rész, amely rendszerint a szőrzet szabályozható feszítésére, illetve a vonó tartására szolgál.
A zenész a kápánál fogva húzza a vonót. A hegedűművész a koncert előtt a kápával beállítja a vonó feszességét.
Eredet [kápa < ómagyar: kápa < ősmagyar: kape, kope (kápa) < dravida: vaňgei (nyeregkápa < gomb, csomó)]
