Kvintett szó jelentése
kvintett (főnév)
1. Zene: Öttagú együttes zenészekből vagy énekesekből, ahol külön szólamot ad elő minden egyes tag.
A kastélyban egy fúvós kvintett ad hangversenyt szombat este. A kvintettnek lesz egy utolsó próbája a helyszínen. A fúvós kvintett a következő hangszerekből áll: fuvola, oboa, klarinét, fagott és kürt.
2. Zene: Zenemű, amelyet öt hangszerre írt egy zeneszerző, rendszerint több tételben.
Egy fúvós kvintettet ad elő a szombaton fellépő együttes. A kvintettet a híres osztrák zeneszerző írta.
3. Zene: Önálló énekrészlet egy nagyobb énekes zeneműben, amelyet öt énekes ad elő.
Az opera kvintettjét öt híres énekes adja elő. A kvintettet az előadás előtt néhányszor elpróbálták.
Eredet [kvintett < olasz: quintetto (kvintett < csak öt fő, „ötöcske”) < quinto (ötödik, lásd: kvint)]
