Kurátor szó jelentése
kurátor (főnév)
1. Vezető személy, aki egy különleges helyzetű tudományos vagy művészeti intézet, intézmény, (közcélú) alapítvány élén áll. A kurátor főleg felügyeleti jogot gyakorol az általa vezetett szervezet munkája, működése felett.
Az alapítvány kurátora gondoskodik a beadott pályázatok gyors elbírálásáról. A kurátor átnézi a szervezet költségvetését.
2. Vallási: Egyházi gondnok, felügyelő; a református egyházban egy meghatározott időre megválasztott hívő, aki a lelkipásztorral együtt irányítja az egyházközség életét, felügyeli a gyülekezet anyagi ügyeit.
A köztiszteletben álló ügyvédet kurátorrá választja az egyházközség. A kurátor átnézi a közösség költségvetését.
3. Régies, elavult: Törvényes képviselő, akit egy kiskorú árva mellé jelölnek ki. Ő a kiskorú személy vagyonának kezelője, személyének gondviselője, főként férfi.
A kiskorú uralkodó mellett a tanítója volt a kurátor. Az apa végrendeletében az öccsét jelölte ki gyermeke kurátorának.
Eredet [kurátor < latin: curator (gondviselő) < cura (gond, figyelem) < curo (gondoz) < görög: koreo (gondoz)]
