Kupac szó jelentése
kupac (főnév)
1. Kisebb-nagyobb halom, amely egy anyag részeinek, darabjainak egymásra hordásával, dobásával keletkezett.
A tengerparton a homokot kupacokba hordja össze a szél. Az építkezésen kupacban áll a sóder. A szél ősszel kupacokba hordja össze a lehullott falevelet.
2. Összehordott mennyiség; rakás, halom.
Az építkezésen kupacokban áll a különböző építőanyag. A ház pincéjében a kiselejtezendő könyvekből áll egy kupac a sarokban.
Eredet [kupac < kúp + -ac (főnévképző II.)]