Kulmináció szó jelentése
kulmináció (főnév)
1. Tetőpont; irodalmi művek, filmek, színdarabok cselekményében kibontakozó konfliktus csúcspontja, vagy az a pont, ahol az előadás vagy a dráma eléri intenzitásának csúcspontját.
Az irodalom órákon soha nem beszéltünk arról, hogy az irodalmi művekben hol van a kulmináció. A Rómeó és Júliában a kulmináció a mű végén következik be. A tipikus amerikai filmekben kiszámító a kulmináció. Ebben a regényben a kulminációt sok apróbb konfliktus előzi meg.
2. Csillagászat: A szemlélő nézőpontjából egy csillag pályájának legmagasabb vagy legalacsonyabb pontja.
A csillagász az Orion felső kulminációját szerette volna látni.
Eredet [kulmináció < latin: culmination (tetőzés) < culmen (tetőpont) < columen (csúcs, tető < oszlop)]
