Kullancs szó jelentése
kullancs (főnév)
1. Állattan: Élősködő rovar; emberek és az állatok bőrébe fúródó apró vérszívó rovar, és veszélyes fertőzéseket is terjeszthet.
A túrázó fürdés közben vette észre a kullancsot, ezért másnap orvoshoz fordult. A kullancs a fűből kapaszkodott fel rá, és a ruhája alá mászott. A háziasszony kertészkedés után észreveszi, hogy egy kullancs fúródott a karjába.
2. Átvitt értelemben: Tolakodó ember, aki másoknak kellemetlenséget okoz, és nehezen lehet megszabadulni tőle.
A lányok nem szeretik maguk körül a kullancsot. A baráti társaság észreveszi, hogy egy idegen kullancs csapódik hozzájuk.
3. Átvitt értelemben, sport: Védőjátékos labdajátékban, aki az ellenfél egyik játékosára vigyáz, és az egész játékidő alatt szorosan mellette marad.
A meccs előtt megbeszéltük, hogy rázzuk le az ellenfél kullancsát. A csapat kullancsa annyira sikeres, hogy a csatár labdához sem jut.
4. Népies: Élősködő légy, amely házi állat vérét szívja; bögöly.
A tehén a farkával csapkodja a sok kullancsot. A lovat zavarta a kullancs, amely körülötte repked.
5. Népies: Növényi rész; a bojtorján bimbója, virága vagy termése, amely horgas képződményeivel könnyen beleragad az állatok szőrébe vagy az ember ruhájába.
A kiránduló ruhája tele lett kullanccsal, miközben a magas fűben járt. A turista észreveszi, hogy a réten egy kullancs tapadt a nadrágjára.
Eredet [kullancs < ómagyar: kullancs (kullancs, „akaszkodó”) < ősmagyar: kullint (elcsíp, beleakaszkodik)]
