Kritikus szó jelentése
kritikus (melléknév)
1. Bíráló (személy, jellem), aki értékelő magatartású, véleményű, jellemében értékelő hajlamú.
A kritikus tanár folyamatos bírálata nem tesz jót a tanulóknak. Egy nagyon kritikus jellem mögött csalódottság húzódhat.
2. Bíráló emberre jellemző (magatartás, hozzáállás, megnyilatkozás, vélemény), ami ilyen személlyel kapcsolatos.
A rajztanár kritikus beszólásai elvették a festéstől a gyerek kedvét. Az ellenzékben kritikus nézetéről híres politikus kormányon már nem szerette az őt ért kritikát.
3. Kétséges kimenetelű (helyzet, állapot, időszak, időpont), amely egy fennálló helyzetben, állapotban sorsdöntő fordulatot hozhat, egy folyamat menetét, sorsát döntően alakíthatja, befolyásolhatja, megszabhatja; válságos.
A vállalat ezekben a hónapokban kritikus helyzetben van. A beteg kritikus állapotát műszerekkel is figyelemmel kísérik.
4. A jelenleg vitás (helyzet, kérdés, vélemény, probléma), amivel sok baj van, amiről sok szó esik, vagy amiről éppen a vita folyik.
A tanácskozáson kritikus nézetek csapnak össze. A kialakult kritikus helyzetet meg kell oldani.
5. Fizika: Lényeges változást hozó (állapot, fizikai jellemző), amely egy anyag, test fizikai vagy halmazállapotában hirtelen nagy változást hoz; illetve ezzel járó, ezzel kapcsolatos (jelenség, dolog).
A kritikus hőmérséklet felett az adott gázt nem lehet cseppfolyósítani. A bombában a hasadó anyagrészek egyesülésekor a kritikus tömeg felrobban.
Eredet [kritikus < latin: criticus (bíra, döntnök) < görög: kritikosz (dönteni tudó) < krino (dönt < szétválaszt)]
