Kristály szó jelentése
kristály (főnév)
1. Természetes ásványi képződmény, amely ismétlődő minta szerint épül fel, felülete rendszerint fényes. Szabályos lapjai mentén hasadó, kemény anyag.
A kvarc kristályát széles körben alkalmazzák a számítógépekben. A modern órákban egy kristály rezgése adja a pontos időmérés alapját. A múzeum földtani kiállításán sokféle kristályt állítanak ki.
2. Apró lapokkal határolt, szabályos részekből álló anyag, amely nem ásványi eredetű anyagok, készítmények egyik jellemző formája.
A cukor kristályai könnyen olvadnak vízben. A hópehely apró kristályokból áll.
3. Tiszta, finom üveg, amely különleges eljárással és csiszolással készül.
A étkezőszekrény polcain kristályok sorakoznak. Az asszony kristállyal terít az ünnepi alkalomra.
4. Misztikus eszköz, amely fényes felületű természetes ásványi képződmény vagy mesterséges úton előállított, ehhez hasonló alakú tárgy. Sokan gyógyító erőt vagy más misztikus képességet tulajdonítanak neki.
A lány egy kristályt hord a nyakában. A hite szerint a kristály elűzi a balszerencsét. A jósnő egy kristályból mondja meg a jövőt.
5. Átvitt értelemben: Ragyogóan tiszta víz.
A hegyi patak medrében kristály csörgedez. A szomjas kirándulók felüdülnek a frissítő kristálytól.
Eredet [kristály < francia: cristal (kristály) < latin: crystallum (kristály < jég) < görög: krüosz (fagy)]
