Kretén szó jelentése
kretén (melléknév)
1. Elkorcsosult (személy), akinek bizonyos természetű testi, szellemi, lelki alkati rendellenessége, illetve erkölcsi romlottsága van.
A kretén alak átgázol mindenkin, aki nem szolgálja ki az önző érdekeit. A púpos, kretén koldus kéregetésből él.
2. Gyenge szellemi képességű (személy), aki ostoba, lassú felfogású, zavaros gondolkodású (ember).
A dühös tanár a lassan olvasó tanulóra azt mondja, hogy kretén gyerek. A kretén férfi nem talál magának munkát, így csak koldulni tud.
3. Orvosi: Visszamaradott (személy), aki pajzsmirigybetegsége miatt gyenge elméjű és általában törpe növésű, száraz, ráncos bőrű.
A kretén embernek élete végéig hormongyógyszert kell szednie. A gyógyszer bizonyos fokig enyhíti a kretén beteg tüneteit.
4. Visszamaradott személyre jellemző (külső, beszéd, gondolkodás, magatartás, viselkedés), amiből az látszik, hogy az illető elkorcsosult, gyenge szellemi képességekkel rendelkezik, illetve pajzsmirigybetegsége van.
A kretén beszóláson többen vihognak a haverok közül. A kretén ötletnek nem gondolta végig senki a következményeit.
Eredet [kretén < francia: crétin < crestin (hülye) < latin: christianus (szerencsétlen < keresztény)]
