Kova szó jelentése
kova (főnév)
1. Tűzkő; erezés nélküli, tömött, nagyon kemény kő egy kisebb darabja, amely acélhoz vagy egy másik ilyen kőhöz ütve szikrát vet.
Hagyományosan acél, kova és tapló kell a tűzgyújtáshoz. A vándor egy kova és acélkés segítségével gyújt tüzet.
2. Ásványtan: Gyakori ásvány, kvarc, amelynek vegyi összetétele szilícium-dioxid. Felhasználása széleskörű: használja az üveg- és kerámiaipar, az építőipar, gyártanak belőle csiszolóanyagot, az órákban és különféle elektromos szerkezetben rezgőkristályként működik.
Az idegen anyagoktól teljesen tiszta kova színtelen ásvány. A kova az üveggyártás egyik alapanyaga.
Eredet [kova < ómagyar: kova < ősmagyar: kőü, kőv, kav (kő) < dravida: kau, kal, kallu (kő)]
Lásd még: kavics, kvarc; a tűzgyújtás kapcsán: tapló és csihol
Lezárva 7K: 2012. augusztus 11., 17:35
