Korbács szó jelentése
korbács (főnév)
1. Szíjból font, vastag ostor rövid nyéllel.
A hajcsárnak korbács van a kezében. A lovassági tiszt korbácsot tart magánál.
2. Büntetésként adott verés, amit ezzel (1) a szíjból font, vastag ostorral hajtanak végre.
A matróz korbácsot kap büntetésként. A rabszolgákat korbácsra ítélték.
Eredet [korbács < török: kirbacs (korbács) < kir (üt, tör)]
Lezárva 7K: 2012. augusztus 4., 15:30