Konzervatív szó jelentése
konzervatív (melléknév)
1. A régihez ragaszkodó (személy, közösség), aki a korábbi rend mellett kitart, és szembehelyezkedik a nagyarányú, forradalmi változásokkal, újításokkal.
A konzervatív tanár nagy fegyelmet követel az óráin. A konzervatív professzort nem tudja meggyőzni az ifjú kutató az új módszer hasznosságáról.
2. Ósdi, maradi (személy), aki a régi divathoz, szokásokhoz, elvekhez, életformához ragaszkodik.
A konzervatív agglegény ragaszkodik a napirendjéhez. A konzervatív asszony ódivatú ruhában jár.
3. Maradi személyre jellemző (gondolkodásmód, hozzáállás, magatartás, megnyilatkozás), ilyennel kapcsolatos (dolog), maradi elveket tükröző (megnyilatkozás, írásmű).
A lelkész élete konzervatív elvekre épül. A konzervatív illemkönyv néhány viselkedési szabálya ma már megmosolyogtatja az olvasót.
4. Politika: Hagyományos világrendet tükröző (politika, elv, nézet), amely szemléletében a nemzeti, történelmileg kialakult, megszokott, az egész közösségre érvényes hagyományos értékrendet helyezi az egyéni törekvések fölé.
A keresztény-polgári pártok konzervatív politikát folytatnak. A jobboldalra a konzervatív szemléletmód jellemző.
5. Politika: Hagyományos világrendet valló (személy, közösség, párt), akinek elvei, gondolkodásmódja, szemlélete a nemzeti, történelmileg kialakult, megszokott, az egész közösségre érvényes hagyományos értékrendet helyezi az egyéni törekvések fölé.
A konzervatív párt kiáll a házasság hagyományos felfogása mellett. A konzervatív miniszterelnök beszédében síkra száll a nemzeti jelleget erősítő oktatás mellett.
Eredet [konzervatív < latin: conservativus (fenntartásra törekvő) < conservo (megvéd, őriz) < con, com (erősen) + servo (őriz, ügyel)]
