Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Konszonáns szó jelentése

konszonáns (melléknév)

Zene: Kellemesen összecsengő, összehangzó (hangzás, hangzat).

A zongorán lenyomott billentyűk konszonáns hangzása kellemes. Minden hangszeren le lehet játszani egy konszonáns dallamot.


Eredet [konszonáns < latin: consonans (összhangzó, együtt hangzó) < con- (együtt) + sono (hangzik, szól) < szanszkrit: svana (hang)]



konszonáns (főnév)

Nyelvtan: Mássalhangzó; egy beszédhang, amelyet önmagában (magánhangzó nélkül) nem, vagy csak nehezen tudunk kimondani, és a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik, mielőtt távozna.

Egy konszonáns önmagában nem alkot szótagot. Egy konszonáns kiejtését egy magánhangzó is segíti beszéd közben.


Lezárva 7K: 2012. július 28., 12:11





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)