Tartalom

Koncol

koncol (ige)

1. Régies: Feldarabol; egy személyt, ritkán állatot vagy húst éles fegyverrel, eszközzel darabokra vagdal.

A harcosok a csatában az ellenséget koncolják. A hentes részekre koncolja a fél disznót.

2. Agyonhajszol ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Koncol – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énkoncolokkoncolom
tekoncolszkoncolod
ő, önkoncolkoncolja
mikoncolunkkoncoljuk
tikoncoltokkoncoljátok
ők, önökkoncolnakkoncolják
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énkoncoltamkoncoltam
tekoncoltálkoncoltad
ő, önkoncoltkoncolta
mikoncoltunkkoncoltuk
tikoncoltatokkoncoltátok
ők, önökkoncoltakkoncolták
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énkoncolnékkoncolnám
tekoncolnálkoncolnád
ő, önkoncolnakoncolná
mikoncolnánkkoncolnánk
tikoncolnátokkoncolnátok
ők, önökkoncolnánakkoncolnák
Felszólító mód
alanyitárgyas
énkoncoljakkoncoljam
tekoncoljál / koncoljkoncoljad / koncold
ő, önkoncoljonkoncolja
mikoncoljunkkoncoljuk
tikoncoljatokkoncoljátok
ők, önökkoncoljanakkoncolják
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énkoncolhatokkoncolhatom
tekoncolhatszkoncolhatod
ő, önkoncolhatkoncolhatja
mikoncolhatunkkoncolhatjuk
tikoncolhattokkoncolhatjátok
ők, önökkoncolhatnakkoncolhatják
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énkoncolhattamkoncolhattam
tekoncolhattálkoncolhattad
ő, önkoncolhatottkoncolhatta
mikoncolhattunkkoncolhattuk
tikoncolhattatokkoncolhattátok
ők, önökkoncolhattakkoncolhatták
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énkoncolhatnékkoncolhatnám
tekoncolhatnálkoncolhatnád
ő, önkoncolhatnakoncolhatná
mikoncolhatnánkkoncolhatnánk
tikoncolhatnátokkoncolhatnátok
ők, önökkoncolhatnánakkoncolhatnák
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énkoncolhassakkoncolhassam
tekoncolhasskoncolhasd / koncolhassad
ő, önkoncolhassonkoncolhassa
mikoncolhassunkkoncolhassuk
tikoncolhassatokkoncolhassátok
ők, önökkoncolhassanakkoncolhassák
Főnévi igenév
koncolni
Határozói igenév
koncolva, koncolván, koncolvást
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
koncoló, koncolandó, koncolós, koncolható, koncolhatatlan, koncolatlan
Képzett főnév
koncolás