Koncol szó jelentése
koncol (ige)
1. Régies: Feldarabol; egy személyt, ritkán állatot vagy húst éles fegyverrel, eszközzel darabokra vagdal.
A harcosok a csatában az ellenséget koncolják. A hentes részekre koncolja a fél disznót.
2. Tájszó: Agyonhajszol; munka közben kíméletlenül hajszol egy személyt, hogy annak nincs nyugta, pihenése.
A hajcsár koncolja az alája tartozó embereket. A művezető koncolja az üzemrészében dolgozó munkásokat.
Eredet [koncol < konc + -ol (igeképző)]
Lezárva 7K: 2012. július 24., 15:38
