Koncert szó jelentése
koncert (főnév)
1. Zene: Zenei előadás, ahol hangszeres vagy hangszerrel kísért énekes zeneművek hangzanak el különféle stílusban. A koncert egy komoly- vagy könnyűzenei előadás, ahol egy vagy több énekes, előadóművész, zenekar vagy énekkar lép fel.
A fesztiválon több könnyűzenei koncertet élvezhetett a közönség népszerű előadókkal és zenekarokkal. A hangversenyteremben hetente többször is van koncert.
2. Zene: Versenymű, amely szólóhangszerre és zenekarra írt zenei kompozíció.
Beethoven több koncertet írt zongorára. A hegedűművész egy koncertet játszik a hangversenyén.
3. Átvitt értelemben: Zsivaj, lárma, amely emberi vagy állati hangok egyszerre megszólaló összevisszasága.
Nyári este a tóparton békák koncertjét lehet hallani. Nyáron a fű közt ciripelő tücskök koncertje messze hallatszik.
Eredet [koncert < francia: concert (koncert < összhang, „együtt szólás”) < olasz: concertare (összehangol) < latin: concerto (egyezkedés, vita < vetélkedés) < con- (együtt) + certo (küzd)]
