Kompánia szó jelentése
kompánia (főnév)
1. Baráti kör, asztaltársaság; meghitt viszonyban, szorosabb kapcsolatban levő kisebb közösség, együttes.
Az érettségi találkozón együtt volt újra a régi kompánia. A baráti kompánia időről időre rendszeresen összejön egy kis közös szórakozásra.
2. Banda; ellenszenves, kellemetlenkedő, erkölcsi szempontból alacsonyrendű társaság.
– Semmirekellő kompánia! – fakad ki a tanár, amikor az osztályterembe lépve meglátja a padokon ugráló tanulókat. Az építkezésen a művezető lehordja a segédmunkásokat: – Naplopó kompánia! – kiált rájuk. – Elég a lazsálásból, megjött a friss beton!
3. Régies: Katonai század; egy századnak megfelelő csapat, általában egy zászlóaljon vagy ezreden belül.
A kompánia élén a kapitány áll. Az újoncok bekerültek a kompániába.
Eredet [kompánia < latin: companio (társaság) < companiem (asztaltárs, „kenyeres társ”) < com- (együtt) + panis (kenyér) < görög: pao (etet, táplál)]
