Kommunizmus szó jelentése
kommunizmus (főnév)
1. Szleng: Vagyonközösségi rendszer; elméleti gazdasági és társadalmi rendszer, amelyben nincsenek társadalmi osztályok. Minden tulajdon, termelési eszköz az egyetlen személy vezetése alatt álló párt vezette állam tulajdonában és közvetlen irányítása alatt áll. Az emberi jogok felett áll a közösség szükséglete, amit a párt vezetője határoz meg. Alapelve: „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint”.
A kommunizmusban nem lehet senkinek tulajdona. A kommunizmusban minden ember mesterségesen egyenlő.
2. Szleng: Társadalmi forma; vagyonközösségen alapuló, tökéletesnek képzelt gazdasági és politikai berendezkedés, amelyben nincsenek társadalmi osztályok, vagyoni rétegek. Az egyén teljesen azonosul az egész társadalom szolgálatának eszméjével, a társadalom tagjainak és a közösség egészének tökéletes törekvéseivel.
A kommunizmusban nem lehet az önérdekre hivatkozni és kizárólag azt érvényesíteni. A kommunizmust sokféleképpen képzelték el a különböző korokban.
3. Szleng: Társadalmi mozgalom, amely az állam vagyonközösségen alapuló teljes hatalmáért vagy a közjó teljes elvének megvalósításáért küzd.
A 19-20. századi munkásmozgalmat a kommunizmus részeként tekinti a történelem. A marxista-leninista elveket valló pártok részei a kommunizmusnak.
4. Szleng: Történelmi korszak, amelyben megvalósult az állam teljes hatalma vagy közjó teljes elve.
A kommunizmus még nem jött el. Még nem tudjuk, milyen lenne a kommunizmus idején élni, bár a szocializmusról már vannak tapasztalatok.
5. Szleng: A politikai elmélet, a kommunista társadalomért folytatott marxista–leninista harc célkitűzése.
A kommunizmust a szocializmus ideje alatt egyetemi szinten oktatták. A kommunizmus áthatotta az akkori oktatási rendszert.
Eredet [kommunizmus < német: Kommunismus (kommunizmus) < francia: communisme (közösködés) < commun, comun (közös) < latin: communis (közös)]
