Kolofon szó jelentése
kolofon (főnév)
1. Nyomdászat: Kiadvány végi záradék, amely nem tartozik a szöveghez. Ez a kiadásra vonatkozó lényeges adatokat tartalmazza (például: a kiadót, nyomdai munka felelőseit, a mű terjedelmét, példányszámát, a kiadványra vonatkozó szabvány számát).
A kolofon a könyv végén található. A kolofonból megtudhatjuk, hogy ki a könyvet kinyomtató nyomda felelős vezetője.
2. Irodalmi, nyomdászat: Záró sorok egy középkori kéziratos vagy régi nyomtatott könyv végén, amelyek a címlap helyett a könyv legfontosabb adatait tartalmazták (például a nyomdász nevét, a nyomtatás helyét, idejét).
A kódex kolofonja felsorolja a másoló szerzetesek nevét. A kolofonból kitűnik, hogy ezt a régi könyvet Erdélyben nyomtatták.
Eredet [kolofon < latin: colophon (befejezés, betetőzés) < görög: kolofon (tetőpont) < kolonosz (hegy)]
