Kolera szó jelentése
kolera (főnév)
1. Orvosi: Fertőző betegség, amely hasmenéssel, hányással, izomfájdalmakkal, nagyfokú legyengüléssel jár. A kolera súlyos kiszáradás esetén gyakran halálos végű kór. Kiindulópontjai általában a meleg, szervesanyagban gazdag tengerparti folyótorkolatok, innen terjed szét a betegség.
A kolera elsősorban széklettel, szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A kolera kórokozóját Robert Koch fedezte fel 1884-ben. A kolera tünetileg a beteg kiszáradásának megakadályozásával sikeresen kezelhető.
2. Orvosi: Fertőző járvány, amelyet ez (1) a betegség okoz.
A kolera régen országrészeket pusztított ki. A legutóbbi nagy kolera 2010-ben Haitin pusztított a földrengés után.
3. Állattan, orvosi: Fertőző baromfivész, amely egy kórokozó által okozott fertőző betegség.
A kolera pár nap alatt végez a beteg állatokkal. A kolerát fokozott tisztasággal meg lehet előzni.
Eredet [kolera < latin: cholera (vérhas) < görög: kholera (vérhas, epeömlés) < khole (epe) < khlorosz (zöld)]