Kohó szó jelentése
kohó (főnév)
1. Henger alakú olvasztókemence, amely fémek érceinek kiolvasztására épített nagyméretű, ipari olvasztó. Fémérc, koksz és mészkő keverékét töltik bele felülről; alulról levegőt befúvatva magas hő olvasztja ki a fémet.
Már az 1700-as években is volt vasolvasztó kohó Diósgyőr mellett. A kohóban alul csapolják az olvadt nyersvasat.
2. Vasolvasztó, kohászati üzem.
A diósgyőri kohóban húszezer ember dolgozott. A kohóba tehervonatok szállítják a vasércet.
3. Átvitt értelemben: Hely, ország, közösség, ahol különféle eredetű, nemzetiségű emberek sokasága nagy, egységes tömeggé olvad össze.
A nagyváros kohójában egységes városi lakosság alakul ki. Amerikát a népek kohójának tartották, a sok bevándorló miatt.
Eredet [kohó < középmagyar: kohó (nagyolvasztó) < német: Hochofen (kohó, nagyolvasztó) < hoch (nagy < magas) + Ofen (kohó, olvasztó < tűzhely)]
