Koboz szó jelentése
koboz (főnév)
1. Zene: Régi húros, pengetős hangszert; lantszerű régi négy- vagy öthúros pengetős hangszer, amit főleg dalok kíséretére használtak.
Az országot járó krónikás kobozt pengetve kíséri énekét. A koboz pendülő hangjára többen felfigyelnek.
2. Átvitt értelemben: A költészet, költői mesterség; ez (1) a hangszer a költői tevékenység jelképeként.
A költő már kamaszkorában kezébe vette a kobozt. Az irodalomtanár életében fontos helyen áll a koboz: nagyon szereti a verseket.
Eredet [koboz < ómagyar: koboz< török: kabz, kopusz, kómesz, kobesz (koboz, kobza, lant) < arab: qabó (lant)]
