Knockout szó jelentése
knockout, KO (főnév) Ejtsd: nokaut
Sport: Kiütés a bokszban, amikor az egyik bokszoló a szorítóban a földre küldi az ellenfelét egy szabályosan bevitt ütéssel, aki ezután tíz másodpercen belül nem képes folytatni a mérkőzést.
A bajnok knockouttal győz. Az első menetben bevitt KO gyorsan véget vetett a meccsnek.
Eredet [knockout < angol: knockout (kiütés) < knock (üt < kopog < hangutánzó) + out (ki)]
Lezárva 7K: 2012. július 14., 19:44