Kiábrándult szó jelentése
kiábrándult (melléknév)
1. Leromlott bizalmú (személy), aki nem hisz többé benne; akinek egy személyre, ügyre, célra, dologra vonatkozó ábrándjai, illúziói végképp eloszlottak.
A kiábrándult ember már nem hisz a gyermekkor mesevilágában. A céljaiból kiábrándult ember nagyon keserű öreg lesz.
2. Szerelmében csalódott (személy), akinek a szerelme szertefoszlott, és már nem szereti őt.
A kiábrándult nő nem hisz többé a szoknyavadász párjának. A kiábrándult fiú kiszeretett a csalfa lányból.
3. Tőle elhidegült; egy személy értékességébe, becsületességébe, jóságába vetett hitét, bizalmát elvesztett (személy).
A kiábrándult ember nagyot csalódott a barátjában. A kiábrándult kamaszfiú már nem csavarog a bulizós haverjaival.
Eredet [kiábrándult < ki- (igekötő) + ábránd + -ul (igeképző) + -t (melléknévképző)]
