Kiábrándul szó jelentése
kiábrándul (ige)
1. Nem hisz többé benne vagy neki; egy személyre, ügyre, célra, dologra vonatkozó ábrándjai, illúziói végképpen eloszlanak.
Azt mondják, hogy az ember akkor kezd felnőni, ha kiábrándul a gyermekkor mesevilágából. Aki kiábrándul a céljaiból, az nagyon keserű ember lesz.
2. Szerelmében csalódik, szerelme szertefoszlik, és már nem szereti őt.
A nő kiábrándul a szoknyavadász párjából. A fiú kiábrándul a csalfa lányból.
3. Elhidegül tőle; egy személy értékességébe, becsületességébe, jóságába vetett hitét, bizalmát elveszti.
Az ember nagyot csalódik, ha kiábrándul a barátjából. A kamaszfiú kiábrándul a bulizós haverjaiból.
Eredet [kiábrándul < ki- (igekötő) + ábránd + -ul (igeképző)]
Lezárva 7K: 2012. július 5., 16:34