Kiváj szó jelentése
kiváj (ige)
1. Vésve üregessé tesz; mélyedést alakít ki egy puha anyagban.
A teknőfaragó kivájja a fatörzset. A reggeliző család gödrösre kivájja a dobozban lévő vajat.
2. Vésve kiszed; aláfeszítve eltávolít helyéből egy részt, egy tárgyat.
A nagyi a kés hegyével kivájta a kettévágott alma magjait. A gyöngyhalász kivájja a kagylóból a gyöngyöt.
3. Titkot kiderít. Egy személytől nagy nehezen megtud, megszerez egy elhallgatott adatot.
Részeg állapotában minden titkát kivájhatták a férfiból. A feleség végül kivájta a férjéből, hogy hol járt előző este.
Eredet [kiváj < ki- (igekötő) + váj]
