Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Kitűnő szó jelentése

kitűnő (melléknév)

Excellent.jpg

1. Kiválóan tanuló (gyerek), aki az iskolában minden tárgyból 5-öst kapott. Csupa jeles osztályzatból álló, legjobbként értékelt (tudás, eredmény).

Mindig kitűnő tanuló voltam az iskolában. A szülők nagyon örültek a kitűnő bizonyítványnak.


2. Feltűnően jó; szellemi, erkölcsi szempontból a többieknél különb. Az ügyességével, kiválóságával mások közül kiemelkedő (személy, dolog). Híres, és sok ember által tisztelt; kiváló (személy).

Igazán kitűnő színész lett a fiatalemberből. Az értékesítőnek kitűnő érzéke volt az emberek kiismeréséhez.


3. Mások közül kimagasló; az alakja vagy egyéb sajátossága miatt feltűnő, a többiek között messziről látszó (személy, dolog).

A többiek közül kitűnő házat nemrég építették. A tömegből kitűnő nő piros ruhát visel.


Eredet [kitűnik < kitűn(ik) + -ő (melléknévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 0 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)