Kitüntet szó jelentése
kitüntet (ige)
1. Hivatalos elismerésben részesít. Jelentős tettért, érdemért, munkásságért díjat vagy pénzjutalmat adományoz, hogy megjutalmazza és példaként mások elé állítsa.
A hős katonát becsületrenddel kitüntették. A költőt idős korában kitüntették.
2. Nagyra becsül; elismerő magatartást tanúsít, külön figyelmet fordít rá. Viselkedésével kimutatja, hogy egy személyt másoknál is jobban értékel, becsül.
A meghívóm egész este kitüntetett a társaságával. A diákot a tanárja kitüntette a barátságával.
2. Különösen hasznosnak bizonyul; a többi közül kiemel, hogy azokhoz képest kiemelkedően sokat tesz, sokat munkálkodik, jeleskedik.
A legjobb katona kitüntette magát a harcban. A mi megoldásunkat kitüntetik a kiváló eredmények.
Eredet [kitüntet < ki- (igekötő) + tűn(ik) + -tet (igeképző)]