Kitétel szó jelentése
kitétel (főnév)
1. Kívülre rakás. Egy téren, határon kívülre helyezés cselekedete.
A macska kitétele után már nyugodtan aludtunk. Az új szekrény csak a régi kitétele után fért be a szobába.
2. Sorban elhelyezés; több holmi, tárgy, dolog lerakása szép rendben egymás után.
A kereskedő az áruk kitételével foglalkozik a polcsorok között. Az írásjelek kitétele az írás utolsó lépése.
3. Átvitt értelemben: Közösségből elküldés; kapcsolat megszakítása egy személlyel. Megfosztás egy hivataltól, állástól.
A lány sokkal nyugodtabb volt a hazudozó pasi kitétele után. A gyár tíz munkás kitételére kényszerült a szűkülő piacok miatt.
4. Szleng: Sajátos kifejezés. Furán hangzó szókapcsolat.
A külföldön élő rokonunk idegenszerű kitételeket használ. Ez a kitétel nem eléggé magyaros.
5. Szleng: Szokatlan kijelentés; más számára fura nyilatkozat.
Nem nézem el a kritikus sértő kitételeit. A kutató hihetetlen kitételekkel lepte meg a hallgatóságát.
Eredet [kitétel < ki- (igekötő) + te(sz) + -tel (főnévképző)]
