Kisdob szó jelentése
kisdob (főnév)
Zene: Ütőhangszer. Kétfenekű dobfajta; fa- vagy fémhenger, a két végére kifeszített, erős bőr vagy műanyag hártyákkal, amit dobverőkkel ütve szólaltatnak meg. Sokféle méretben készül, de a magassága általában az átmérő fele vagy kevesebb annál. A hangszer mérete jelentősen befolyásolja a hangját. Minél magasabb a kisdob, annál erőteljesebb hangot ad. Alsó bőrén néha több húr feszül, amik a hangját élesebbé teszik.
A katona megtanult a kisdobon játszani, mivel szeretett volna dobolni a felvonulásokon. A dobos a koncerten egyszerre több dobon játszott, legjobban azonban a kisdob hangzását szerette.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
