Kis szó jelentése
kis (melléknév)
Csekély térbeli kiterjedésű, amely egy elkerített vagy elkülöníthető szűk térrészt foglal el.
Hazánkban egy kis falunak általában csak néhány utcája van. A kamaszfiú egy kis szobát kap a lakásban, ami a sajátja lehet. A házhoz tartozik egy kis kert is.
Eredet [kis < ómagyar: kis < ősmagyar: kis, küs (kicsi, kicsiny) < dravida: kins, kunsi (kicsi)]
Lásd még: kicsi
További részletezés
1. Csekély belső méretű (edény, tárgy, üreg, dolog), amelynek csekély az űrtartalma, befogadó képessége.
A kabáton csak kis zsebek vannak. Az asszony egy kis csésze rizst főz.
2. Nem magas (személy, élőlény, felület, hely), amely a szokásos magasságúhoz képest alacsony.
A cirkuszban a kis akrobata erején meglepődtek a nézők. A kis szék pont jó méretű a gyereknek.
3. Nem elég nagy (ruha, tárgy, hely, dolog), ami nem éri el a megkívánt, szükséges, kellő méretet.
A kis zakóból kilógott a kamaszfiú keze. A kis cipő feltöri a nő lábát.
4. Nem nagyon mély, sekély (víz, meder).
A strandon a kis medencében a gyerekek pancsolnak. A kis patakon át lehet gyalogolni.
5. Kevés mennyiségű (lehullott csapadék, hó) egy (rövid) időszakon belül.
Karácsonyra csak kis hó esett. A nyári melegben jó lenne, ha egy kis eső esne.
6. Csekély terjedelmű, hosszúságú, rövid (távolság, szakasz, út, felület).
Csak egy kis utat kell sétálni az autóparkolóból a kilátóig. Az asszony egy kis darab cérnával felvarrja a gombot.
7. Nem nagybetűs (írás, nyomtatás, betűk sorozata).
A Pál utca fiúk című regényben Nemecsek Ernő nevét csupa kisbetűvel írták be a füzetbe. A férfi levelében a megszólításban kis „b”-vel írta azt, hogy „barátom”.
8. Nem felnőtt korú; nem kifejlődött, hanem fiatal (ember, állat, növény).
Az állatkertben született négy kis oroszlán. A kis palántákat még nem lehet kiültetni a szabad földbe.
9. Játékként használt (tárgy, eszköz), amely ennélfogva a megfelelő valóságos eszközök méreteit rendszerint nem éri el.
A dobozban kis bútorok voltak: kis asztal, hozzá kis székek, meg egy kis szekrény, kis ágy. A kisfiú egy kis vonattal játszik.
10. Csekély mennyiségű, kevés (pénz, érték, összeg).
A képzetlen munkás csak kis pénzt tud keresni. Az igazgató örült, hogy kis költséggel meg tudták oldani a gyártmányfejlesztést.
11. Kevés egyedből álló, kevés tagot számláló (csoport, közösség).
A kis baráti társaság nagyon összetart. A kis nép vagy nagyon összetart, vagy gyorsan szétszóródik a világban.
12. Szűkkörű (dolog), amely kevés emberre vagy dologra terjed ki, keveseket érint.
A faluban levő boltban csak kis választék van. A kormány ellen csak egy kis tüntetést tudtak szervezni az elégedetlenkedők.
13. Viszonylag rövid, rövidnek tetsző (idő).
A vonat kis késéssel érkezett meg a pályaudvarra. Az előadás kis várakozás után elkezdődik.
14. Nem nagy erővel megnyilvánuló, gyenge (természeti vagy lelki jelenség, folyamat).
Jó, ha egy kis szél fújdogál, ha nagy meleg van. A hirtelen zaj kis ijedtséget okozott a teremben.
15. A szokottnál gyengébben nyilvánuló (cselekvés, emberi megnyilatkozás, magatartás).
A kis morgolódás hamar elült a munkások közt, amikor az igazgató bejelentette a fizetésemelést. A szónok beszédét csak egy kis kiabálás szakította meg.
16. Kevésbé jelentős (baj, eltérés, hiba, kár, rossz dolog), ami nem különösebben fontos, nem lényeges.
A kis hibákból nagy gondot lehetnek, ha irányítás nélkül hagyják a dolgokat. A kis késés csak kis gondatlanságnak tűnik, mégis a kellő fegyelem hiányára utal.
17. Átvitt értelemben: Társadalmilag jelentéktelen (személy).
Egy kis embernek is vannak nagy pillanatai az életében. Az ember túl gyakran hallja azt, hogy ő csak egy kis pont, és nem számít, hogy mit gondol, vagy mit cselekszik.
18. Átvitt értelemben: Nem nagyon díszes (ruha), amelyet a kivételes alkalmakkor viselthez képest kevésbé ünnepélyes alkalomra viselnek.
A nő délutánra kis kosztümöt vesz fel. A nő a kis estélyit veszi fel a színházi estre.
19. Átvitt értelemben: Szeretett (személy), akit kedveskedve szólítanak meg; aranyos.
A férj drága kis felesége meleg vacsorával várja őt. A kis csacsi gyerek már megint rossz fát tett a tűzre.
20. Átvitt értelemben: Gúnyként ellenkező értelmű (tulajdonság, jelleg, minőség), mint amit közölnek.
A kis ártatlan teremtés egymás után falja a férfiakat. A szoknyabolond férfiról szép kis históriák keringenek szájról szájra.
21. Átvitt értelemben: Kedves; vonzalmat, elfogadást érzékeltet (a közlés).
Az asszony jó kis vacsorát készített a családnak. A pár talált magának egy aranyos kis lakást.
22. Zene: Rövidebb terjedelmű (hangköz), amely a két hasonló nevű és egyaránt használatos hangköz közül a másiknál fél hanggal szűkebb terjedelmű.
A kottára egy kis szekundot ír a zeneszerző. A dallam kis tercben szólal meg.
23. Zene: Egy oktávval mélyebb (hang).
A zongoratanár egy kis „c”-t üt le a zongorán. A karnagy egy kis „a”-val ad hangot a kórusnak.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Ez nem kis dolog – (ez jelentős, fontos dolog).
Kis egzisztencia – (önálló vállalkozásból élő, szerény jövedelmű személy).
Kis hamis – (szemfüles személy, aki ügyes ravaszkodással intézi dolgait, különösen szerelmi ügyeit).
Kis harmad – (Zene: egy nagy és egy kis másodból álló hangköz).
Kis pénzért – (Népies: olcsón, nem nagy összegért cserébe).
Kis pénzű – (alacsony jövedelmű személy vagy közösség, akinek viszonylag kevés vagy igen szerény az anyagi ellátottsága, és ezért csak szerényen költekezhet).
Kis szekund – (Zene: egy félhang távolságnyi hangköz).
Kis szükség – (vizeletürítés).
Kis terc – (Zene: három félhangot, vagy egy nagy és egy kis szekundot magában foglaló hangköz).
Kis vérkör – (Biológia: a szív és a tüdő közötti erek hálózata a gerinces állatoknál és az embernél, a tüdőben ez veszi fel a az oxigént és adja le a széndioxidot).
Kisebb gondja is nagyobb annál – (azzal törődik legkevésbé, amiről szó van).
Lezárva 7K: 2012. július 6., 15:34
