Kirándulás szó jelentése
kirándulás (főnév)
1. Természetjárás; pihentető, felüdülést, kikapcsolódást nyújtó hosszú séta, gyaloglás, utazás a szabadba, a természetbe vagy egy (közeli) helyre, helységbe.
A család hétvégente kirándulást tesz a közeli erdőbe. Az ünnepeket kihasználva többnapos kirándulásra megy a házaspár a Balatonhoz.
2. Rövidebb kitérés egy hosszabb, máshová vivő útvonalról, amelyre majd visszatérnek.
Az üzleti útba egy kis kirándulás is belekerül a külföldön élő rokonság felkeresésével. Mivel ezt a kirándulást nem a cég fizette, így szó nélkül hagyta mindenki.
3. Átvitt értelemben: Jelképes meglátogatás, felkeresés, amely egy képzeletbeli területet érint.
Az irodalomórán a tanár egy kirándulást tett egy olyan íróhoz, aki nincs benne a kötelező tananyagban. A bemutatott film egy kirándulás az őserdőben élő bennszülöttekhez.
4. Orvosi: Egy ízület kimozdulása; egy végtag elmozdulása, kificamodása a helyéből.
A boka és a térd kirándulását a futóknál fáslival előzik meg. A sportolás közbeni kar kirándulást az orvosnak kellett helyre tennie.
Eredet [kirándulás < kirándul + -ás (főnévképző)]
