Kintorna szó jelentése
kintorna (főnév)
1. Régies: Sípláda, verkli. Zárt, gyakran kerekekre szerelt szekrényben elhelyezett zeneszerszám, amelynek sípjait egy forgatható karral működésbe hozható fújtató szerkezet szólaltatja meg, lyukakkal fémlapra rögzített dallam alapján.
A kintornát a 18-19. században templomokban is használták. A Pál utcai fiúk című regényben is szerepel egy kintorna. Az 1930-as évekig a zenészek kintornával járták Budapest utcáit.
2. Régies: Lantféle húros hangszer, amelyet ujjakkal pengettek.
A nép az utcákon kintornával és vidám dalolással ünnepelt. A kocsmában kintorna és citera muzsikájára táncoltak.
Eredet [kintorna < középmagyar: kintorna (verkli, tekerőlant) < olasz: quinterna (hangszer) < quinterno (öthúros) + tono (hang) összevonása < quinto (öt, ötöd)]
