Kimunkál szó jelentése

kimunkál (ige)

1. Kieszközöl; megoldást talál egy nehéz feladatra, célra.

A mérnök kimunkálta, hogyan lehet megelőzni a hibákat. A vezetők kimunkálták a bevétel növelésének módjait.

2. Anyagot jól előkészít. Nyersanyagot bizonyos alkalmazás előtt alaposan megmunkál, kikészít, meggyúr.

A szakácsnő alapos gyúrással kimunkálja a tésztát. A cipész jól kimunkálta a nyersbőrt. A fazekas gondosan kimunkálja az összes agyagot, hogy egyenletesen puha, csomómentes legyen.

3. Véglegessé formál; alkotást, írást a kellő alakba önt, minden részletében a kívánt minőségűvé alakít.

A szobrász szépen kimunkálta az alakot. A tudós kimunkált egy új elméletet.

Eredet [kimunkál < ki- (igekötő) + munka + -l (igeképző)]