Kikötő szó jelentése
kikötő (főnév)
1. Megállóhely a vízparton, ahol hajók a parthoz érnek és lerakják vagy felveszik a rakományukat, vagy ahol az utasaik be- és kiszállhatnak. Hajó tartózkodási helye két út között, és az ehhez tartozó létesítmények összessége.
Egy hajó hagyta el épp a kikötőt, amikor odaérkeztem. A vitorlás egész télen a kikötőben áll.
2. Tengerparti város; hajók számára nagy megállóhellyel rendelkező település, ahol a hajók be- és kirakodhatnak.
Mi a következő kikötő, ahova hajóznunk kell? Már megérkezett az áru a kikötőbe.
3. Átvitt értelemben: Biztonságos hely; békés otthon vagy nyugalmat adó hely, ahol hosszú ideig szívesen tartózkodunk, pihenünk.
Az erdei házikó az én kikötőm, ahol jól kipihenem magamat. Akárhová is utazunk, a feleségem jelenti nekem a kikötőt.
kikötő (melléknév)
Elmozdulás ellen rögzítő; állatot, növényt, tárgyat egy erős dologhoz fogató (személy, rögzítőeszköz).
A rózsákat kikötő kertész madzagot használ. A lovát kikötő lovas a ház mellett állt meg. A létrát kikötő lánc azért van ott, hogy el ne dőljön.
Eredet [kikötő < ki- (igekötő) + köt + -ő (melléknévképző)]
