Kiharcol szó jelentése
kiharcol (ige)
1. Fegyveres küzdelemmel elnyer; összecsapásban, csatában, háborúban elnyer egy jogot, lehetőséget, előnyt.
A győztes lovag kiharcolta a jogot a királylány kezére. A nép kiharcolta a szabadságot.
2. Elszántan elér; kitartó munkával, akár komoly erőfeszítések árán is kihajszol egy eredményt, változást.
A lakók kiharcolták, hogy a város felújítsa az utat. A kezdő zenekar kiharcolta magának a szakértők elismerését. A legjobb páros kiharcolta a sikert.
Eredet [kiharcol < ki- (igekötő) + harcol]
