Kihallgatás szó jelentése
kihallgatás (főnév)
1. Általában a kihallgat igével kifejezett cselekvés, tevékenység, eljárás; az a cselekvés, hogy egy személyt kihallgatnak.
2. Hatósági személynek az az eljárása, amellyel a felet személyi adatairól vagy egy üggyel kapcsolatos adatokról, tényekről, ismereteiről kikérdezi, és vallomását rendszerint jegyzőkönyvbe foglalja.
3. Katonaság: Katonai vagy hasonló szervezetben a beosztottak szóbeli jelentésének, kérésének, panaszának a parancsnok által történő meghallgatása, elintézése, illetve a fegyelmi büntetések, fenyítések kirovása.
4. Hivatalos: Államfőnek, miniszternek vagy más magas rangú hivatalnoknak az a hivatali ténykedése, hogy a hozzájuk fordulóknak szóbeli kérését, köszönetét, jelentését meghallgatja.
Eredet [kihallgatás < ki- (igekötő) + hallgat + -ás (főnévképző)]