Kihívás szó jelentése
kihívás (főnév)
1. Külső helyre szólítás; belülről, távolabbról egy kívül eső helyre jönni kérés.
A feleségem az udvarra kihívás után mondta el, amit a vendégek előtt nem akart. A tanár a táblához kihívás után felelteti a gyerekeket.
2. Segítség kérése; szakember, szolgáltató helyszínre rendelése javítás, segítségnyújtás céljából.
A mentő kihívása közben elsősegélyt adtam. A tévéhez a szerelő kihívása sokba kerül.
3. Küzdelemre szólítás; egy ellenfél felszólítása, hogy vegyen részt vele szemben egy viadalban, harcban, versenyen.
Senki sem volt elég merész a versenyre kihíváshoz. A lovag elfogadta a párbajra kihívást.
4. Átvitt értelemben: Ellenséges szándék, támadásra kész magatartás, viselkedés.
A haragos férfinak kihívás volt a hangjában. Az ökölvívó ideges mozgása kihívást mutatott az ellenfele irányába.
5. Átvitt értelemben: Nehéz feladat, nagyobb erőbedobásra ösztönző probléma, ami próbára teszi az ügyességünket, képességünket és hozzáértésünket.
Nagy kihívás volt számára az új üzem építése. A modern technika egyre nehezebb kihívásokkal küzd meg.
Eredet [kihívás < ki- (igekötő) + hív (ige) + -ás (főnévképző)]
