Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Kiejtés szó jelentése

kiejtés (főnév)

Speech.jpg

1. Egy tárgy (akaratlan) eleresztése úgy, hogy az leesen.

A tányér kézből kiejtése nagy zajt okoz. A kézilabdásoknál a labda kiejtése hibának számít.


2. Átvitt értelemben, nyelvtan: Kimondott hangsor, amely beszéd közben vagy a betűk hangos olvasásakor hangzik el. Ez néha eltér a leírás módjától. A szótárak szögletes zárójelben szokták megadni a kiejtést.

például: hagyjuk [haggyuk], oltsa [olcsa], látja [láttya], egészség [egésség]

Az idegen nyelv tanuláskor a kiejtést külön meg kell tanulni. Anyanyelvi beszéd közben a kiejtés megzavarhatja a szavak helyesírását.


Eredet [kiejtés < ki- (igekötő) + ejt + -és (főnévképző)]


Lezárva 7K: 2012. április 8., 12:30





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)