Kibékíthetetlen szó jelentése

kibékíthetetlen (melléknév)

1. Megegyezni nem hajlandó; mást elvakultan gyűlölő (személy), aki elszántan ragaszkodik a másik elutasításához.

A kibékíthetetlen ellenfelek végül megismerték a másik elképzeléseit, és megtalálták, hogy miben működhetnek együtt. A kibékíthetetlen házaspár végül elvált.

2. Élesen szemben álló, egymásnak nagyon ellentmondó (tények, helyzetek).

A rendőrök és bűnözők között mindig is kibékíthetetlen viszony lesz. A két ország közötti kibékíthetetlen ellenségeskedés miatt tárgyalásokat kezdtek.

Eredet [kibékíthetetlen < ki- (igekötő) + békít + -het (igeképző)+ -etlen (melléknévképző)]