Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Kender szó jelentése

kender (főnév)

1. Kétlaki rostnövény, amelynek érdes, szeldelt levele, magasra növő szára van. Rostjaiból a lenfonálnál durvább fonal készül.

A learatott kendert áztatják. A kender akár öt méteresre is megnő.


2. Rostok tömege; ennek (1) a növénynek a rostjai feldolgozott állapotban.

A vízvezeték-szerelő kendert teker a menetre tömítésnek. Az erős kötelet kenderből sodorták.


3. Átvitt értelemben: Drog; az érzékszerveket és a tudatot tompító készítmény, amely rövid kellemes érzést, majd tartós károsodásokat okoz. A marihuána névváltozata. További adatokat lásd: marihuána.

A kender elszívva édeskés szagot áraszt. A kendert a jobb éghetőség miatt dohánnyal keverik, ennek neve: "joint" [dzsoint].


Eredet [kender < ómagyar: kender < mongol: kindur, kencir (kender < rost, szőr)]


Kifejezés

Felnő, mint a vadkender – (neveletlenül nő fel).



kender (melléknév)

1. Rostnövényből való (szövet, zsineg, fonal).

A férfi kender vászonból készült nadrágot vett fel a munkához. A kocsis kender hámot használt a ló szekér elé befogásához.


2. Sötétszőke, amely ebből (1) a rostnövényből készült vászon, fonal színéhez hasonló színű (haj, tárgy, dolog, felület); a világosbarna különféle árnyalata.

A lány hosszú kender haját befonva viselte. A legénynek tetszett a kender haj.


Lezárva 7K: 2011. július 31., 12:46




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)