Kelevény szó jelentése
kelevény (főnév)
1. Régies, orvosi: Nagyobb pattanás; rendszerint csoportosan előforduló, a szőrtüszők és a faggyúmirigyek gyulladása miatti vöröses színű gennyes daganat.
A kamaszfiú arca tele volt kelevénnyel. A kelevény egyik oka a nem megfelelő táplálkozás.
2. Régies, átvitt értelemben: Káros tünet, pusztító hatású, szégyenletes társadalmi jelenség, fájdalmas baj.
A korrupció egy kelevény, mert rombolja az üzleti élet tisztességét. A szegénység növekedése a közösség összefogásának hiányából fakadó kelevény.
Eredet [kelevény < kel (ige I.) + -e- (kötőhang) + -vény (melléknévképző)]
