Kel
kel (ige I.)
Kezdetét veszi egy cselekvés, folyamat, történés vagy időszak, illetve növekedés, fejlődés indul meg.
A gazda korán kel, amikor a kakas először szól. A nap keleten kel. Az őszi vetés szépen kel a földeken. A család útra kel vakációzni.
További részletezés
1. Fölébred és elhagyja a fekvőhelyét az éjjeli alvása vagy napközbeni pihenése, szunyókálása után.
A férjem ma reggel hatkor kelt. Feküdj le korán, mert az utazás miatt holnap korán kelünk.
2. látóhatár fölé emelkedik ...
3. Fokozatosan előbújik ...
4. tojásból, petéből kibújik ...
5. Élesztő hatására dagad ...
6. Cselekvésbe kezd ...
7. Írásos formát kap ...
8. jelenség megmutatkozik ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
kel (ige II.)
Árut el lehet adni, mert kereslet van iránta; áru, termék a forgalomban, a piacon fogy, mert keresik és megveszik.
Az idén jó áron kel a gyapjú. A tojás jól kel a piacon, a cserepek kevésbé.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
kel (főnév)
1. Leveles zöldség, ami a vadkáposztából származik, és általában fodrosabb, puhább, vékonyabb levelű mint a többi káposztafaj. A kel a számos termesztett alfaj egyike. Többféle ilyen növény van: fodros kel, bimbóskel, kínai kel és a hagyományos kelkáposzta.
A piacon szép fej kelt vett az asszony. Ma kelből készült főzelék lesz ebédre.
2. elkészült étel ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
-kel (igeképző)
Kel – igeragozás
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | kelek | kelem |
| te | kelsz | keled |
| ő, ön | kel | keli |
| mi | kelünk | keljük |
| ti | keltek | kelitek |
| ők, önök | kelnek | kelik |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | keltem | keltem |
| te | keltél | kelted |
| ő, ön | kelt | kelte |
| mi | keltünk | keltük |
| ti | keltetek | keltétek |
| ők, önök | keltek | kelték |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | kelnék | kelném |
| te | kelnél | kelnéd |
| ő, ön | kelne | kelné |
| mi | kelnénk | kelnénk |
| ti | kelnétek | kelnétek |
| ők, önök | kelnének | kelnék |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | keljek | keljem |
| te | keljél / kelj | keljed / keld |
| ő, ön | keljen | kelje |
| mi | keljünk | keljük |
| ti | keljetek | keljétek |
| ők, önök | keljenek | keljék |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | kelhetek | kelhetem |
| te | kelhetsz | kelheted |
| ő, ön | kelhet | kelheti |
| mi | kelhetünk | kelhetjük |
| ti | kelhettek | kelhetitek |
| ők, önök | kelhetnek | kelhetik |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | kelhettem | kelhettem |
| te | kelhettél | kelhetted |
| ő, ön | kelhetett | kelhette |
| mi | kelhettünk | kelhettük |
| ti | kelhettetek | kelhettétek |
| ők, önök | kelhettek | kelhették |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | kelhetnék | kelhetném |
| te | kelhetnél | kelhetnéd |
| ő, ön | kelhetne | kelhetné |
| mi | kelhetnénk | kelhetnénk |
| ti | kelhetnétek | kelhetnétek |
| ők, önök | kelhetnének | kelhetnék |
| alanyi | tárgyas | |
|---|---|---|
| én | kelhessek | kelhessem |
| te | kelhess | kelhesd / kelhessed |
| ő, ön | kelhessen | kelhesse |
| mi | kelhessünk | kelhessük |
| ti | kelhessetek | kelhessétek |
| ők, önök | kelhessenek | kelhessék |
- Főnévi igenév
- kelni
- Határozói igenév
- kelve, kelvén, kelvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- kelő, kelendő, kelős, kelhető, kelhetetlen, keletlen
- Képzett főnév
- kelés