Kedvenc szó jelentése
kedvenc (főnév)
1. Kedvelt személy vagy élőlény, illetve dolog, amire több figyelmet fordítanak, szeretik őt/azt, szívesen vannak vele, szívesen kényeztetik.
A legkisebb unoka a nagyszülők kedvence. A családban a hörcsög a kedvenc.
2. Régies: Kegyelt személy, aki egy uralkodónak vagy a hatalom birtokosának (érdemtelenül) a kegyében áll, és ezért kivételes jogokat, kedvezményeket élvez.
Az uralkodó kedvencei adják a legrosszabb tanácsot. A palotában felbukkanó nő a király kedvence lett, amit kénytelen volt tudomásul venni a felesége is.
Eredet [kedvenc < kedv + -enc (főnévképző)]
